Jelző - az

Ezért azt mondhatjuk, hogy a jelzőt „a szó meghatározását, az hatással van a” (Gornfeld), vagy a meghatározás a tárgy kiemelkedik az agyában a jel, vagy tulajdonság, amelyek elengedhetetlenek a kifejezést. A jelző fejezi ki egy bizonyos magatartást, a költő, vagy általában az a személy a kérdéses tárgy. A jelző, mert megadja az egyes színek által kifejezett alany, ad neki egy kis fényt, és az objektum stilisztikailag jelentős. Ezért a jelzőt az egyik legfontosabb és alapvető fogalmak a stílus, és nem túlzás, vagy a szavakat Aleksandra Veselovskogo, hogy „a történelem, a jelzőt a kórtörténetében költői stílus rövidített kiadása a” szájról Richard M. Meyer (Deutsche Stilistik, 50. o.) hogy „a modern gyakorlati stilisztika kell elsődlegesen a technika a jelzőt”. Személyisége a költő, a költői stílus, talán legfőképpen azt fejezik ki a jelzőt.

Hajthatjuk jelzőt különböző nyelvtani formákban. Már az ókorban alatt jelzőt természetesen nem csak egy melléknév, hanem főnév - meghatározás (az úgynevezett „alkalmazás” ..). Sze pl. Puskin: "Maid - rózsa", "furcsa Winter"; vagy melléknév - főnév együtt a melléknév: „Queen szörnyű csapás”, „zengő rím barátja.” De a határozószó vagy határozói formák megnyilvánulásai a jelzőt, vagyis ha a meghatározó szó egy ige. A jelző ebben az esetben egybeesik a szintaktikai koncepció „állapot”. Pl. „És hitetlenkedve. és mohón nézem a virágokat „; „Bleschit átfogó területeken széles, ide ömlik. Szia Don „(Puskin!); „Prófétai Beszéltem vihar il szórakoztató mályvacukrot játszott”; „A hullámok rohanó virágzó és ragyogó” (Tiutchev). Epiteticheskaya természet kiderült később, mint fordulatok, ahol nem találja a jelzőt az első pillantásra. Pl. a „kék tenger”, ami nyilvánvaló jelzőt - melléknév, lehet adni a szóbeli formában, mint „kék tenger”, ahol a főnév „kék” lehet tekinteni, mint egy jelző, az egyetlen nyelvtani változás áll be, hogy a definíció szerint - melléknév substantivized és figyelemmel - főnév megváltoztatta az esetben formában. (Összesen epiteticheskaya természete mindkét fordulatok világosan beszél, például. Tiutchev vers „Azure égbolt és a tenger kék”, ahol a különböző nyelvtani szerkezetek azonnal nyilvánvaló stílus variációkat, és csak. Wed és Elster. Prinzipien der Literaturwissenschaft. 2 sáv. Stilistik , pp. 160 ff.). De nincs ok arra, hogy ne itt, ami korlátozza a jelzőt tekinthető nyelvtani formákat. További változás a ugyanazt a kifejezést „kék tenger” tudjuk bemutatni formájában „kék a tenger”, ami lesz a fuvarozó a jelzőt már egy ige. Ebből a szempontból, például. Puskin verse „zajos és hab hengerek” látható az eredeti formájában a expresszióját a jelzőt, mint a variáció a kifejezés „zajos és habzó tengelyek.” Mindenhol van, nyilván, meg kell foglalkozni a jelzőt (bár látens formában), mert a kifejezés egy adott jelenség a költői gondolat, amely végzik bármilyen nyelvtani változatai által okozott stílusbeli vagy követelményeket. Egyes kifejezési formák a jelzőt is érvényesülnek bizonyos költői „iskola”, az egyik, vagy a másik, a költő, és így jellemzik költői stílusban. Így egy tipikus Homer annak komponense jelzőt ( „cloud-kollektor Zeus» νεφεληγέρετα Ζεύς, «rozoperstaya hajnal» - ροδοδάκτυλος „Ηώς) is Derzhavina Tyutcheva stb.; A Zhukovskogo - részt jelzőt ( "zlatimy", "Razim", "Vigyázzatok istenek" Lásd A-Veselovskii stb Zhukovski oldal 487 ...); mi népköltészet jelzőket - alkalmazások ( "cár Maiden", "Vladimir - Red Sun", "Baba Jaga - Bone láb"); A „szimbolista” a késő 19. 20. század elején - egy speciális fajtája substantivized melléknevek - melléknevek ( „figyelemelterelés jelzőt” a terminológia a Zhirmunsky) részét képezi neologizmusok. (. Például Balmont: „Igen, tudom, hogy az édességet, Alost, gyengédséget nedves ajkak” Bryusov „hogy skarlát ajka érzékenység”, stb ...).

Ez különleges helyet foglal el az emberek az úgynevezett költészet. állandó jelzőket (epitheta perpetua), mindig szavak kíséretében általuk meghatározott, függetlenül azok fontossággal bír. Pl. „White Swan”, „tenger kék”, „szép leány”, „túra - Aranyszarv”; Homer Achilles „gyors lábú” akkor is, ha van ábrázolva ülés; Orosz vagy dal kombinációja két állandó jelzők képező belső ellentmondás: „Te nem égett gyertya faggyú. Faggyúgyertya, viasz forró „; vagy „fehér kéz”, bár tartoznak, és „arapinu”, és így tovább.

Kérdések az elmélet és a pszichológia, a kreativitás, Vol. I, szerk. 2.. Harkov. 1911 (cikkek: Gornfeld "jelzőt" és Hartsieva "elemi formái Poetry"); A. és munkatársai. Veselovskii „A történelem a jelzőt” (Összegyűjtött művei t I ..); MA Rybnikov, a tanulmány az anyanyelv. Vol. I. Minszk. : 1921 (oldalak 82-102.); Rich. M. Meyer, Deutsche Stilistik. 2. Aufl. 1913 München (§§54-58); Elster, Prinzipien der Literaturwissensschaft. 2. Band. Stilistik.Halle: 1911 (pp. 160-173).

M. Péter. Irodalmi Encyclopedia: Dictionary of Irodalmi feltételek: 2 t / szerkesztő: H. Brodsky, A. Lavretsky E. Lunin V. Rogachev-Lvov, M. Rozanov, V. Cheshihina-Vetrinsky .. - M.; L. Publ LD Frenkel. 1925