Osztalékadó magánszemélyek és jogi személyek 2019-ben

Adóköteles osztalék

  • 13% a belföldi magánszemélyek;
  • 15% a nem-rezidens magánszemélyek.

Polgárság státuszát honos Magyarországon nem befolyásolja, így lehet, és a külföldi alapítók, ha a legtöbb az elmúlt 12 hónapban, hogy valójában Magyarországon.

Azonban, ha az osztalékot nem továbbított pénz formájában (tárgyi eszközök, áruk, egyéb ingatlan), akkor változik a helyzet. Az adó szer nem tudja tartani az adó összegét az átruházás, az alapok, mint például fél nem kell fizetni. Ebben az esetben a cég jelentenie kell az ellenőrzés a képtelenség, hogy visszatartsa a személyi jövedelemadó.

Most az összes kötelezettség személyi jövedelemadó át a résztvevő kapott osztalékot tulajdon. Ehhez tegye az IRS nyilatkozat 3 SZJA és adót fizetni a saját végén az év.

További nehézséget a jövedelem kifizetése az alapító nem pénz formájában annak a ténynek köszönhető, hogy az adóhatóság számára egy ilyen vagyonátruházási az értékesítés, mert ez kíséri a tulajdonosváltás. A ingatlan eladása a saját költségén kell adóztatni szerint az adórendszer, amely a vállalat működik:

  • ÁFA és társasági adó (a OCHO);
  • Egyetlen adó (STS).

Ha jogi személy dolgozik UTII, a tranzakció a vagyonátruházási az alapító kell megadóztatni az általános vagy az egyszerűsített rendszer (ha a cég egyesíti a módok UTII és STS).

Kiderült igazán abszurd helyzet, ahol az ingatlan átment osztalékként adózik kétszer

  • Személyi jövedelemadó, amely fizet az alapító;
  • adó „végrehajtása” összhangban a szabályozást, amely előírja, hogy a IRS fizetni a társaság is.

15 százalék, vagy valamilyen más sebességgel, ha ez által biztosított nemzetközi megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről

Mint látható, ha a magyar szervezet legalább 50% -át alaptőke másik magyar cég, a nyereség megadóztatása kapott osztalék után nem töltődik (nulla). Annak igazolására, ezt az előnyt, tagja a jogi személy benyújtja az ellenőrzés a dokumentumok megerősítik a jogot, hogy egy részét a fővárosban a fizető társaság jövedelem.

Az ilyen dokumentumok tartalmazzák:

  • adásvételi szerződés vagy árucsere;
  • döntés Division, szétválasztás vagy átalakítása;
  • bírósági határozatok;
  • létrehozásáról szóló megállapodást;
  • transzfer jár et al.
  • A cégek a USN, rendelkezéseit cikk 2. bekezdése 346,11 adótörvény;
  • a vállalkozások számára UAT jár norma cikkének 3. bekezdésében 346,1 adótörvény.

számítási képlet

H = K x Sn x (D1 - D2)

  • N - az adó összegét levont;
  • K - az arány felosztani javára a kedvezményezett, a teljes összeg felosztható nyereséget;
  • CH - adókulcs;
  • D1 - a teljes összeg fizetendő osztalék minden címzettnek;
  • D2 - a teljes összeget kapott osztalék a szervezet által a jelenlegi és a korábbi jelentések (adó) időszakban, ha nem veszik figyelembe a számítás a jövedelem korábban.

Az ábrán a D2 nem tartalmaznak osztalékot, amelyekre nulla százalékos jövedelemadó.