Mi a párbeszéd kultúrájának

1 alapjai a modern filozófia. S. 282.

Előfordul, hogy a kultúra a legszélesebb értelemben vett (és kihasználtuk-e fent) azt értjük, hogy összessége anyagi és szellemi ár-ség. Azonban, ebben az esetben a probléma merül fel, például differenciális rentsiatsii anyagi értékek, azaz a Más szóval, van egy pro-Blema vajon lehetséges-e, hogy értéket teremtsenek minden tartozónak tekintik a kultúrát.

A leghatékonyabb megértéséhez kultúra tűnik számunkra a szisztematikus megközelítés, hogy mi használt, elemezve a társadalom 2.-Mivel a kultúra egy társadalmi jelenség, logikus lenne rassmat-tekintett rá, mint egy különleges fajta rendszer. Az erős pontja ez a megközelítés, hogy lényegében egy integratív elemzése kultúra és egyesíti különböző megközelítéseket, kölcsönösen kiegészítik egymást. Ezért „alapján a szisztematikus megközelítés, akik nem csak fixálása igazán különleges, hogy az elemek szerepelnek a kulturális jellemzők, hanem annak megértését, a lényeg, mint egy különleges szférában.” 3

Ebből a szempontból a kultúra egy különleges fajta komplex rendszer, amely nem csak a kellően szigorú belső struktúrát, hanem vonásait hordozza az egyén szándékosan TSE-alkotó tevékenység az emberek. Ez utóbbi adja a rendszer nagyobb rugalmasságot igényel tanulmány vyde-lyat nemcsak objektív tényezők és elemek, hanem a szubjektív érték alkatrészek, a kísérő kulturális tevékenységek.

Így a kultúra - egy speciális módja a kollektív chelove-cal aktivitást. „Az egyén lehet hordozóanyag a kul-túra is aktívan részt vesz a fejlesztési, azonban annak

1 ES Markarian Elmélet a kultúra és a modern tudomány. M. 1983 pp 34-35. Ezért nincs szükség újra felsorolni alapelveit a rendszerszemléletű megközelítés, és ad egy részletes szerkezeti leírását kultúra, mivel számos szolgáltatás a társadalom, mint rendszer vonatkozik a kultusz-ru, mint egy különleges társadalmi alrendszer.

3 alapja a modern filozófia. S. 272-273.

A természet a kultúra, mint a nyelv, - a társadalmi jelenség, amely sotsi-ügyi „1. Ez egy alapvető kulturális tulajdonság, amely hatással van annak minden egyéb tulajdonságait.

A legfontosabb jellemzője a kultúrának mint a rendszer végez egy módja a szervező közötti kommunikáció elemeinek (fő), amely biztosítja-a közötti kommunikáció viszonylag helyi alrendszerek (egyszeri kultúra) egyének ugyanazon kultúra és Urs-no cross-kulturális, sőt a különböző időkben kultusz-set.

2 Markaryan ES Elmélet a kultúra és a modern tudomány. M. S. 1983. 97.

Ez azt jelenti, hogy ezek sajátos jelrendszert Mykh-ital szerint ismert tagjai a csapatnak szabályok mi. Jelek hívjuk bármilyen anyag kifejezést (szavak, képek, tárgyak, stb), amelynek értéke, és így olyan eszközként szolgál közvetíteni értelme. „1 Ez viszont lehetővé teszi számunkra, hogy azonosítsuk két további jellemzői a kultúra rendszer, azaz a com-munikatsionnuyu és szimbolikus jellegű. az érték az első fogalmat már részben tárgyalt, utalva a megértése a kultúra mint az odds-kommunikálnak. itt azonban még visszatérünk erre a kérdésre kapcsolatban hatásainak elemzése a tudományos és technológiai fejlődés, befolyásoló megváltoztatni a formáját támogatott kommunikáció sének a modern világban.

A szimbolikus jellegű kultúra azt jelenti, hogy bármilyen tárgy száz novitsya kulturális tárgy megszerzésekor egy adott zna-előjelének függvényében való felvételét a megfelelő rendszer kulturális kapcsolatok. Ez egy kulturális tárgy - ez a szimbólum, tudván, amelynek jelentőségét nem felületén helyezkednek el, és megköveteli a szellemi erőfeszítést, hogy hozzák nyilvánosságra az érték a szimbólum. „A különböző in-sűrítés karakter egyszerre fegyvernek használható gyakorlati haszna, vagy teljesen elkülönül a közvetlen - kormányzati feladatokat. Például egy kicsi, speciálisan Nye a felvonulások kard zárja gyakorlati alkalmazása ACTUAL ski, hogy a kép a fegyverek helyett fegyvereket. „2

Így a kultúrák közötti párbeszéd is végezzék simvolicheskayakommunikatsiya hazugság felfedezni a jelentését és jelentőségét egyik kultúra a másikra. Ez - az információcsere, formában kifejezve az egyes szimbólumok, amelyek értelmét és értékét. Szerint a megértés, a kultúra tartozik a legtágabb értelemben minden keretében szimbolikus kommunikáció formájában rögzített zna-nek rendszer.

A kulturális jelentését és értékét nemcsak felismerte a társadalom kulturális értékek, nem csak az úgynevezett „nagy értékű”, de semmi jelét rendszereket. Például, az élet, povsednev-ség, anélkül, hogy kifinomult formája a kultúra, nem kevésbé fontos, hogy megértsük azt, hogy mi „elit” minta rögzített-például a művészetben. YM Lotman megjegyezte, hogy „az örök visel idő” és a „ruha” a kultúra javára annak kifejezése, beleértve a háztartási szinten. Ezért megértéséhez egy másik kultúra egy mély betekintést minden szinten, a vzhivaniem alakú is, nem csak a puszta észlelés za-

fix kulturális jelenségek. Lehetetlen megérteni, például egy kul-túra a múlt, „nem egy példa:” a (legalábbis szellemileg) ruhákat, ma-nerek a viselkedés, kommunikációs stílus, a divat, a babona és rituálékat, még a választás, a termékek az asztalra, ami jellemezte a személy egy adott kultúra. „A dolgok ránk viselkedése, mert létre maguk körül egy bizonyos kulturális kontextusban” 1. A kultúra hagyományokon alapul, amelyek közül néhány, amint azt Yu Lotman, lehet, mégis modern ember zatsya szükségtelen és felesleges. Ebben a tekintetben a kultúra szolgál, mint a memória az emberiség.

Az élet esemény szöveg, azaz igazi lényegét, mindig Global Fejlesztô etsya fordulóján két tudat, két téma a „2.

Bármilyen tenyésztési rendszer is szolgál számunkra, mint egy holisztikus egység érzését. Lehet bizonyos fokú relatív áramlási sebesség azt jelenti, hogy minden kultúra nem más, mint a szöveg, valamint a töredékek a kultúra nem más, mint az idézetek ebből tech-száz. De ez a szöveg nagybetűvel, mert az elején az értelemben, hogy ellátja szöveges rendszer, azaz Az egész kultúra. Ezért, mint a „fordulat a tudat, két alany” itt az egyes kultúrát, közötti dialógus. Ez a párbeszéd végzik egy speciális kommunikációs teret biztosít vzaimopronikno-venie és a nyitottság a kultúrák egymásra. Ha egy ilyen kommunikációs onnoe mező hiányzik a párbeszéd lehetetlenné válik, és. A kultúra, hiszen zártak behatolni az értelmébe, mint ahogy az egyes kultúrákban, például Japánban vagy Kínában CIÓ, amellyel párbeszéd végeztek sokkal később. Az egyén szintjén ez azt jelenti, hogy a jelentését a jelrendszer dru-

2 MM Bahtin Esztétika verbális kreativitás. M. 1986, 300-301.

Gentile kultúra nem volt elérhető kulturális olvasás, és megpróbálja olvasni ezt a párbeszéd nélkül vezetett csak azt az értelmezést, hogy van, és ezzel a szándékkal és jelentését a saját kultúráját.

Néha úgy tűnik, hogy lehetséges, hogy mesterségesen hozzon létre egy egységes kommunista kativnoe tér (az egyetlen nyelv), amelyben az egyén kap további lendületet a párbeszéd kultúrájának. Azonban sa Valójában ez nem így van. Először is, ez a helyzet csak akkor lehetséges szinten az elméleti modell, amely azt feltételezi, „teljes azonosságát a küldő és a fogadó, amely átkerül a language-reality-kéz” 1 Így az identitás különböző kultúrák lehetetlen elvileg. Ez azt jelenti, technikailag újra tudjuk kódolni a megfelelő nyelvet a fogadó rendszerben, de így, a rendelkezésre álló nyelvi nem lesz azonos, vagy még pontosabban, az azonos formája, szerkezete. Ez ennek alapján készült a kínzás mesterséges nyelvek, köztük a személyközi kommunikációt CIÓ (mint például az eszperantó), amely a szegény és Nespo, akik képesek továbbítani szemantikai árnyalatok különböző kultúrákat. „A kód nem veszélyezteti zumevaet-történelem.” Language „öntudatlanul tesz bennünket Lenie képviselt történeti mértékben a létezését nyelv -. Ez a kód plusz története” 2.

Van egy paradox helyzet. A kultúrák közötti párbeszéd megköveteli az egységes kommunikációs tér, az általánosan elfogadott kódok a kultúrák, vagy ideális esetben - kizárólag egyetlen nyelv egy világméretű, egyfajta nyelv, azaz a metanyelv. Azonban impl-lesztési ilyen ideális kommunikációs tér egyszeri megőrizni a gazdag történelmi és konkrét etniche ég kulturális tartalom, elvileg lehetetlen. Sőt, ami egybeesett a kulturális nyelvi formáció alapján semantiche ég identitás, vagyis ugyanaz a jelentése, és a kultúra fontosságát, nagyon gyenge mind mennyiségileg, és értelmes. Ez szemlélteti egy példa egy idealizált két generációban, teljesen azonos, és így képviseli a személyazonosságát egy teljes véletlen jelentések és értékek. Közötti párbeszéd ezeket a kultúrákat triviális.

Így kultúrák közötti párbeszéd végezzük egyfajta metszi a két, átlépésekor régió (identity) on-relatív kicsi és a régió diszjunkt óriási. Terület identitás-identitás akkor aktusok egyetlen előfeltétel penetráció-domén nem-azonosság számára ismeretlen behatol a kultúra és a

mert nem triviális és érdekes. „A párbeszéd Value jár nem a metsző része, és az információk átadását a nem átfedő részek Ez elvezet minket szembe oldhatatlan ellentmondás :. Mi érdekli kifejezetten a helyzetet, amely gátolja a kommunikációt, és a határ teszi nem-lehetséges ”. Ez ismerete terén eltérések (kezdeti félreértés) kultúrákat gazdagítja őket, új tartalmakkal és az új ár-ség, bár nehéz kommunikálni a tényt, és végül de-ugatás megismerhetetlen kultúra a többi abszolút értelemben.

És ebből következik egy másik következtetés, hogy „párbeszéd kultúrák” - ez a más kultúrák ismerete révén ő és egy másik keresztül inter-értelmezését és az alkalmazkodás ezek a kultúrák egymás mellett a feltételeket, a többség mind a Prince Pial szemantikai eltérés. Csak ebben a helyzetben, a kultúra kölcsönösen gazdagítják egymást, a kommunikáció eszköze szolgál a nyelvet nem csak mint egy olyan dobás az információt, de mint azt a kulturális kommunikáció.

Modern kommunikációs formák változtak sokféleképpen adott-nek a helyzet megváltozott, és a kulturális párbeszéd kezdik frissíteni magukat mesterek integratív nyelv trendeket. Ennek az az eredménye Stana vitsya kifejezetten hajlamosak, például a dominancia bármely nyelv (mint az angol), amely nagyrészt OSS-Sobienie terjeszkedés a hatalom létrehozásához politikai, tudományos, technikai és egyéb feltételeket. A világ kezd beszélni a nyelvet azon országok, amelyek uralják azt. Ez viszont ad okot az a kockázata „psevdokulturnogo” tér a párbeszéd, amelyben a párbeszéd révén hajtják végre, a tudás, a legkedvezőbb árú, megfelelő vagy majdnem megfelelő szemantikai struktúrákat. Ez a közös kommunikációs teret uralja sztereotípiákat átfogó értékelése, általános paraméterek szükséges viselkedés-CIÓ, nyilvános, azaz A legegyszerűbb alkatrészeket. Természetesen ez együtt jár egy sor kényelmi, de ugyanakkor megfosztják a kultúrák közötti párbeszéd minden értelmét.